A kétféle húsvéti hír

 

A kétféle húsvéti hír

Olvasmány: Mt 27,62-28,20

„Az asszonyok gyorsan eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak. És íme, Jézus szembejött velük, és ezt mondta: Legyetek üdvözölve! Ők pedig odamentek hozzá, megragadták a lábát, és leborultak előtte. Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: Ne féljetek! Menjetek el, adjátok hírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem. Amikor az asszonyok eltávoztak, íme, néhányan az őrségből bementek a városba, és jelentették a főpapoknak mindazt, ami történt. Azok pedig összegyűltek a vénekkel, és úgy határoztak, hogy sok ezüstpénzt adnak a katonáknak, és így szóltak: Ezt mondjátok: Tanítványai éjjel odajöttek, és ellopták őt, amíg mi aludtunk. És ha a helytartó meghallja ezt, majd mi meggyőzzük őt, és kimentünk benneteket a bajból. Azok elfogadták a pénzt, és úgy tettek, ahogyan kioktatták őket. El is terjedt ez a szóbeszéd a zsidók között mind a mai napig.” Mt 28:8-15 

 

            „Krisztus feltámadt! - Valóban feltámadt!” – Így szól az ortodox egyház jól ismert húsvéti köszöntése. Ezt húsvéti örömüzenetet hirdeti minden keresztyén egyház az egész világon. Ezt a jó hírt adta tudtul Isten angyala az üres sírnál megjelenő asszonyoknak is: „Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta.” (Mt 28:6). És ezt az örömhírt mondták el az asszonyok a tizenegynek: „félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak.” (Mt 28:89. Ez volt a húsvéti örömhír.

            De a Biblia ezzel szemben arról is beszámol, hogy volt egy másik húsvéti hír is, az, amit a főpapok adnak a sírt őrző katonák szájába: „Tanítványai éjjel odajöttek, és ellopták őt, amíg mi aludtunk.” (Mt 28:13).

            Az első húsvét alkalmával a Jeruzsálemben élő emberek tehát kétféle húsvéti hírrel is szembesültek. Az egyik hír szerint Jézus sírja azért volt üres, mert Jézus feltámadt a halálból és él. A másik hír szerint pedig azért volt üres sír, mert Jézus tanítványai ellopták a holtestet, azért, hogy egy hamis üzenettel megtévesszék az embereket.

            Ha a jeruzsálemiek helyében lennénk, mi melyik hírt tartanánk igaznak? Melyik forrást tekintenénk a hitelesebbnek? Melyik üzenet szólna meggyőzőbben, az, amelyik Krisztus feltámadását hirdeti, vagy az, amelyik szerint a tanítványok lopták el a testet?

            Ki mond igazat és ki hazudik? Ki terjeszti az örömhírt és ki a hazugságot? Az asszonyok és a Jézus sírját őrző katonák ugyanazt látták: „nagy földrengés volt, az ér angyala leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá.” (Mt 28:2).

            Ez a két csoport ugyanott volt, ugyanazt látta, mégis két, egymásnak szögesen ellentmondó hírt kezdett terjeszteni, két igen különböző hatással. Nem mindegy, hogy a sír azért üres, mert Jézus feltámadt a halálból, vagy pedig azért, mert tanítványai ellopták a testét. A legkülönbözőbb hírek léteznek egymás mellett - és egyáltalán nem mindegy, hogy mit fogadunk el, és mit adunk tovább. Ugyanakkor nagyon nehéz eligazodnunk a hírek, a temérdek információ világában. Kinek higgyünk ma? Azoknak, akik azt állítják, hogy Jézus feltámadt, vagy azoknak, akik az ellenkezőjéről vannak meggyőződve? Ki mond igazat?

1.)   Kire hallgatunk?

2.)   Mit adunk tovább?

            Milyen hírt fogadunk be? Milyen hírt adunk tovább egész életünkkel? Krisztus feltámadt! - Valóban feltámadt! - szól a tanúságtétel 2000 éve. Ezt a jó hírt öleljük magunkhoz, és ezzel a jó hírrel járjunk ebben a világban! Ámen!