Igehirdetés: 2021.04.18. Eszter – a bátorság próbája

 

100 EMBER, AKIT ÉRDEMES MEGISMERNI – 61.

Eszter – a bátorság próbája

Olvasmány: Eszter 2:1-18

„Akkor Mordokaj ezt üzente vissza Eszternek: Ne képzeld, hogy te a királyi palotában megmenekülhetsz a többi zsidó közül! Mert ha te most némán hallgatsz, a zsidók kaphatnak módot máshonnan a szabadulásra és menekvésre, te azonban családoddal együtt elpusztulsz. Ki tudja, nem éppen a mostani idők miatt jutottál-e királynői méltóságra? Eszter ezt üzente vissza Mordokajnak: Menj, és gyűjts össze minden zsidót, aki csak Súsánban található, és böjtöljetek értem! Ne egyetek és ne igyatok három napig se éjjel, se nappal! Én is ugyanígy böjtölök szolgálóleányaimmal, azután bemegyek a királyhoz a törvény ellenére is. Ha el kell vesznem, hát vesszek el!” (Eszter 4:13-16)

 

            Hogyan lesz valakiből hős? Egy mondás szerint: „a hősök cselekszenek, míg mások csak állnak és figyelnek.” Ha megkérdeznénk olyan valakit, akit mások hősnek tartanak, valószínűleg valami ilyesmit válaszolna: „Biztos vagyok benne, hogy mások is ugyanezt tették volna. Én csak éppen a megfelelő időben, a megfelelő helyen voltam.”

            Azért lesznek egyes emberekből hősök, mert abban a bizonyos „megfelelő időben”, míg mások csak döbbenten állnak, ők képesek gyorsan és helyesen cselekedni. A hős felismeri a veszélyt és kész szembenézni vele. Ez a bátorság tette naggyá Esztert, és ez tette méltóvá arra, hogy a róla szóló könyv bekerüljön a Bibliába.

            Eszter könyve olyan izgalmas olvasmány, hogy a legtöbben le sem tudják tenni. Akárcsak egy detektívregényben, minden részletnek jelentősége van. Nem lehet előre tudni, hogy a következő oldalon hogyan bontakozik ki a cselekmény. A könyv fő üzenete a szereplők jellemében bontakozik ki. Megtudjuk, hogy milyen ember volt Eszter, Mordokaj, Hámán és Ahasvérós király. Milyen ambícióik voltak? Melyek voltak a gyenge pontjaik és az erősségeik? A döntő pillanatban, hogyan mutatkozott meg igazi jellemük? Példájuk a számunkra is segítséget nyújthat, hogy amikor mi kerülünk hasonló helyzetbe, jól dönthessünk. Mint egy izgalmas regényben, úgy száll szembe a gyönyörű hősnő a gyűlöletes gonosztevővel ebben az Eszter életéről szóló drámában. A történet így halad az életveszélyes tetőpontig, majd egy meglepő csavarral ér véget. A gyönyörű Eszter azok közé a zsidók közé tartozott, akiknek a családja úgy döntött, hogy Perzsiában marad azt követően, hogy Izrael népe Ezsdrással és Nehémiással visszatért Jeruzsálembe. Miután királynőnek választották, felfedte egy udvari hivatalnok összeesküvését, aki az ő és honfitársai meggyilkolását tervezte. Az események drámai fordulatakor Isten még a kockavetést és a király álmatlanságát is felhasználta, hogy megmentse a helyzetet és megvédelmezze népét.

            De Eszter története több mint egy egyszerű hőstörténet. Arról szól, hogy miképpen tartja kézben Isten az ő népe sorsát, az elviselhetetlen körülmények és a szembenállás ellenére is. Minden nagyhatalmi cselszövés, a politikai intrika és a népirtási kísérlet ellenére Isten terve célhoz ér.

1.      Eszter, aki tudta, hogy nincsenek véletlenek

            Eszter könyvének elején megtudjuk, hogy nem minden zsidó tért haza a fogságból. Némelyek oly annyira meggyökereztek a babiloni fogság fél évszázada alatt, hogy amikor a toleráns perzsa uralom alatt lehetőségük volt a hazatérésre, ők inkább a maradás mellett döntöttek. A gyarapodás békés esztendei után azonban ezek a zsidók hirtelen válságos helyzetben találták magukat.

            Eszter könyve Istennek a népe iránti gondoskodását mutatja be. A történet véletlenszerű egybeesések sorozatát tárja elénk. Esztert „véletlenül” választják meg királynénak. A királynak „véletlenül” nem jön álom a szemére, és amikor elővesz valami olvasnivalót, „véletlenül” éppen arról olvas, hogy Eszter nagybátyja, Mordokaj milyen nagyszerű dolgot cselekedett. A gonosz Hámán „véletlenül” éppen ebben a pillanatban lép be a történetbe. Ezek a véletlen egybeesések, valamint Eszter bátorsága a zsidóság javára fordítja az események alakulását.

            Mindez csupán véletlenek sorozata lenne? Vagy maga Isten áll az események hátterében? Eszter könyve nem ad egyértelmű választ erre a kérdésre. Érdekes módon Isten neve egyszer sem szerepel Eszter könyvében. Úgy tűnik, mintha a szerző szándékosan nem tenne említést Istenről. Ennek ellenére a hívő olvasóban kétség sem merülhet fel, hogy az itt leírt események mögött maga Isten áll. Az Eszter személye körüli eseményekben állandóan felfedezhetjük Isten láthatatlan keze nyomát. Eszter megkoronázása, Mordokaj elfeledett bátor tette, Hámán sorsvetése, Eszter hívatlan megjelenése a királynál, mind-mind Isten ki nem mondott, de tapasztalható jelenlétéről beszélnek.

            Eszter története kétségtelenül annak bizonyítéka, hogy nincsenek véletlenek és az élet minden területe Isten ellenőrzése alatt áll. Az általunk sokszor „véletlen egybeesésnek” gondolt események valójában mind Isten tervének részei. Eszter könyve, így bár nem említi Isten nevét, mégis minden más bibliai könyvnél sokkal inkább arra mutat rá, hogy Isten a világ Ura, aki a színfalak mögött szuverén módon munkálkodik.

            A könyvet átjárja a magabiztosság, hogy Isten az, aki irányít, és munkálkodik, hogy népét megőrizze a végső tragédiától. Még a zsidók ellenségeinek is szemet szúrt a zsidók „szerencséje”, és ők is elismerték, hogy ezen a népen ott van Isten áldása. Erről tanúskodnak Hámán feleségének a szavai, amikor ezt mondja a férjének: „Ha Mordokaj, aki miatt most megtántorodtál, valóban zsidó származású, akkor nem fogsz bírni vele, hanem végleg el fogsz bukni vele szemben.” (Eszter 6:13).

            Eszter története újabb fejezete annak a krónikának, amely Istenek a népe iránti szeretetét beszéli el. Bár a zsidók gyakran távol kerültek Isten akaratától, Isten sohasem mondott le róluk. Így ez a kicsiny és sokszor a világ népei által oly gyűlölt kisebbség valahogy mindig fennmaradt és növekedett az évszázadok során. Hámántól kezdve egészen Hitlerig, mindig voltak vérszomjas vezetők, akik gyűlölték a zsidókat. Jóllehet egyetlen más népet sem gyűlöltek még ennyire, de egyetlen más népnek sem volt ilyen hihetetlen képessége arra, hogy túlélje a viszontagságokat. Egyetlen más etnikai csoport sem képes ilyen folytonosságot felmutatni az őseivel. Hogyan lehetséges ez? Eszter könyvében kiderül, hogy mindez Isten tökéletes időzítésének, valamint azon emberek bátorságának köszönhető, akik „véletlenül” épp a megfelelő helyen voltak a megfelelő időben.

            A fényűző palota rejtekében Eszter királyné volt valószínűleg az egyetlen zsidó, aki biztonságban érezhette magát. Mordokaj azonban arra figyelmeztette, hogy nincsenek véletlenek. Istennek célja van az ő életével is. A király mellett ő maga most biztonságban van, de ez a helyzet könnyen megváltozhat. Mordokaj nem a véletlenekben, nem is a jó kapcsolataiban, hanem Isten gondviselésében bízott, és erre buzdította Esztert is. Nem adták meg magukat a sorsuknak, hanem hitték, hogy Isten cselekszik majd és valamiképpen meg fogja oltalmazni népét. Eszter történetéből láthatjuk, hogy Isten pedig az olyan bátor emberek fellépése által viszi véghez tervét, mint amilyen Eszter is volt.

 

 

2.      Eszter, aki kész volt életét kockáztatni

            Mint a mesteri elbeszélésekben általában, a cselekmény itt is bonyolódik. Eszter, anélkül, hogy felfedte volna kilétét, királynővé emelkedett. A gonosztevő Hámán szintén központi figurává lépett elő, és az udvar kegyeltjeként, ő is a csúcsra jutott, a politikai élet legbefolyásosabb személyisége lett belőle. Amikor Mordokaj nem volt hajlandó hódolattal adózni előtte, Hámán zsidók elleni gyűlölete felizzott és meggyőzte Ahasvérós királyt, „pénzzel és szavakkal”, hogy törvényben rendelje el a zsidók kiirtását. Mivel babonás természetű volt, ezért sorsvetéssel választotta ki a végrehajtás napját, ezzel azonban csak Istennek adott újabb lehetőséget, hogy munkálkodhasson a színfalak mögött. Eszter királynőnek ekkor szó szerint „életbe vágó” döntést kellett meghoznia. Vagy mindent egy lapra téve fel, engedély nélkül bemegy a királyhoz és az eddig ügyesen rejtegetett zsidó származását leleplezve megkísérli lebeszélni a királyt a gyilkos terv végrehajtásáról, vagy saját életét biztonságba tudva, hallgat és végignézi népe kiirtását.

            Eszter látszólag a véletlenek sorozatának köszönhette, hogy származására eddig nem derült fény és ő az akkori világ leghatalmasabb birodalmában királynévá válhatott. A könyv elején olvasunk az előző királyné elbocsátásáról, és Eszter különös szépségéről, aminek köszönhetően kiválasztásra került, hogy megjelenjen a király előtt, aki végül minden más jelölt közül őt választotta ki. De amikor Eszter életében végre minden rendeződni látszott, akkor következett be életének legválságosabb pillanata.

            A zsidó nép különbözött minden más néptől. A nagy Perzsa Birodalmon belül olyan etnikai kisebbséget alkotott, amely sikeresen megőrizte saját identitást és nem olvadt be a környezetébe. A többi nép közül ezért sokan irigyen szemlélték a zsidók sikereit és viszonylagos függetlenségét. Ezért a perzsa királyi udvarban hatalomra és befolyásra szert tevő egyik ilyen vezető ember, Hámán elhatározta, hogy végleg leszámol a zsidókkal. A királyt fondorlatosan megtévesztve, egy olyan rendeletet adatott ki, amely által egy államilag megszervezett népirtás következett volna be.

            Eszter ekkor nehéz helyzetbe került. Eddig sikerült mind a környezete, mind pedig a király előtt eltitkolnia a származását. De mit tesz most Eszter? Ha leleplezve magát közbelép a királynál népe érdekében, akkor az életét kockáztatja.

            Egyáltalán tehet-e valamit a király ágyasaként? Hiszen neki még a király előtt megjelennie vagy megszólalnia sem szabad, csak akkor, ha az hívatja őt vagy megkérdezi őt. A zsidók közül, azonban egyedül Eszternek van lehetősége arra, ha hívatlanul is, de bejuthasson a királyhoz, így egyedül ő segíthet népén.

            Eszter nagybátyja. Mordokaj is erre emlékezteti őt: „Ki tudja, nem éppen a mostani idők miatt jutottál-e királynői méltóságra?” (Eszter 4:15). Eszter ekkor cselekvésre szánta el magát. Bátor elhatározása a hősiesség klasszikus példája: „Azután bemegyek a királyhoz a törvény ellenére is. Ha el kell vesznem, hát vesszek el!” (Eszter 4:16).

3.      Eszter, aki bölcsen cselekedett

            Eszter Istenben bízva, bátran ment be a királyhoz, de tervét nem hamarkodta el, hanem bölcsen előkészítette. Először azzal az alázatos kéréssel állt oda a király elé, hogy szeretné őt és Hámánt egy különleges lakomára meghívni a palotájába. Így, bár Eszter hívatlanul járult a király elé, mégis sikerült megszereznie a király jóindulatát, aki nem rótta meg ezért Esztert és elfogadta a meghívást. Az első jól sikerült lakoma után Eszter újabb kéréssel állt elő, és egy második lakomára is meghívta vendégeit. Eszter bölcs és jól időzített késleltetése hozzájárult ahhoz, hogy közben a „Mennyei Rendező” leléptesse a színről Hámánt. Miközben Hámán hazafelé tartott, mélyen felháborította őt Mordokaj jelenléte a király kapujában. Mivel Hámán türelmetlen és gőgös volt, ezért azonnal elrendelte, hogy készüljön egy akasztófa, amelyen minél hamarabb szerette volna Mordkajt látni felakasztva. Időközben azonban az történt, hogy mivel Ahasvérósnak gondjai adódtak az alvással, álmatlanságát az udvari feljegyzések felolvasásával igyekezett elűzni. A feljegyzéseket olvasva a király meglepődött, amikor arról értesült, hogy Mordokaj, aki leleplezett egy a király ellen tervezett merényletet, nem kapott semmilyen jutalmat a szolgálataiért.

            A király ezért parancsot adott Hámánnak, hogy királyi felvonulással tüntesse ki Mordokajt. Hámán így az akasztófa helyett a király legnagyobb megbecsülésében volt kénytelen részesíteni gyűlölt ellenségét, Mordokajt. Egy ilyen, számára igen kínos és balul ütött nap után alaposan megszégyenítve érkezett meg Hámán a királynő második lakomájára. Ekkor aztán a megfelelő időpontot felhasználva, Eszter nemcsak származását fedte fel a király előtt, de Hámán összeesküvését is leleplezte. A király pedig azonnal utasította szolgáit, hogy a Hámán által Mordokaj számára készíttetett akasztófára most magát Hámánt akasszák fel.

            Az Eszterről szóló drámai alkotás mesebeli véget ért. Mordokajt előléptették, a zsidók megmenekültek, ellenségeik pedig elpusztultak. Eszter írásban kapott biztosítékot a királytól a purim ünnepének megalapítására, örök emlékeztetőül Isten nagy szabadítására. Az ünnep elnevezése, a purim, Hámán kockadobásából vagy más néven sorvetéséből ered.

            Eszter könyvének a cselekménye tragikusan ismerős a mai zsidóság számra. Történelmük során sokszor kerültek hasonló válságos helyzetbe. A rómaiak hadjárata, a középkori zsidóüldözések, az oroszországi pogromok és Hitler „végső megoldása” következtében többször kellett ennek a népnek a teljes megsemmisülés fenyegetésével szembenéznie.

            Eszter családja egykor rabszolgaként érkezett Babilonba. Később a Perzsa uralom alatt Mordokaj sikeres pályát futott be. De unokahúga, Eszter még nála is sikeresebb lett, az ország legszebb lányai közül őt választották ki arra, hogy a király felesége legyen. A zsidók sikerei azonban, ahogy látjuk, mindig irigységet váltanak ki környezetükből. A sikeres és befolyásos zsidók miatt, ellenségeik az egész nép kiirtását tervezték.

            Eszter bátor és bölcs kiállása drámai fordulatot hozott az egész zsidó közösség számára. Ahasvérós király jutalmul még magasabb beosztásba helyezte Mordokajt. De ennél is fontosabb megbecsülést szerzett Eszter a saját népe számára: „mert javát kereste népének, és békességet szerezett minden utódának” (Eszter 10:3/b). A purim ünnepe, amit a zsidóság ma is megül, ezeknek a rendkívüli eseményeknek állít emléket. Minket pedig Isten mindig jelenlévő, megtartó kegyelmére figyelmeztet. Ámen.