Az új kenyér megáldása:
Ez
a mai nap hálaadó ünnep – hálaadás az aratásért, a teremtő Isten
cselekedetéért, aki ételt és italt ad, gondot visel a bűnös emberre. A
Bibliában az özönvíz történetének végén, Noé hálaáldozata után ezt olvassuk az
Úr terveiről: „Amíg csak föld lesz, nem szűnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a
meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka.” (1Móz 8:22)
Sok
vallásban és kultúrában megjelenik az a gondolat, hogy ugyan a vetés és az
aratás a mi fáradságunk, orcánk verítéke, de az áldást Isten adja, ahogy azt a
127. zsoltárban is olvassuk: „Hiába keltek korán, és feküsztök későn:
fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad
eleget.” (Zsolt 127,2).
A
bűn által megrontott világban a föld magától csak tövist, kórót és bogáncsot
terem, a táplálék, a kenyér ezért mindig Isten adománya, ajándék. A földművelő
kultúrának épp ezért fontos eseménye, amikor a terményért, az ételért ad hálát
az ember és a gyülekezet.
A
ma emberének egyik a legnagyobb probléma az, hogy elfelejtünk hálát adni,
felismerni, hogy minden ajándék: az élet, a megélhetés, a gondviselés. Még
rosszabb esztendőkben is lehet hálát adni azért, amit Isten kirendelt. Talán
ennek tudata – elég, amit Isten nekünk kirendelt – válasz lehetne a
túlfogyasztás, az élelmiszerpazarlás problémájára is.
Fogadjuk
meg Pál apostol intését: „Valóban nagy nyereség az istenfélelem, de csak akkor, ha az ember elégedett
azzal, amije van. Mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit
belőle. De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele.” (1Tim 6:6-7).
A
Felvidéki emlékmű megáldása:
·
1Tessz 5:12-24
12Kérünk titeket, testvéreink, hogy
becsüljétek meg azokat, akik fáradoznak közöttetek, akik elöljáróitok az Úrban,
és intenek is titeket. 13Munkájukért nagyon becsüljétek és szeressétek
őket! Éljetek egymással békességben! 14Kérünk titeket, testvéreink, intsétek
a tétlenkedőket, biztassátok a bátortalanokat, karoljátok fel az erőtleneket,
legyetek türelmesek mindenkihez. 15Vigyázzatok, hogy senki se fizessen a
rosszért rosszal, hanem törekedjetek mindenkor a jóra egymás és mindenki
iránt. 16Mindenkor örüljetek, 17szüntelenül
imádkozzatok, 18mindenért hálát adjatok, mert ez Isten akarata Jézus
Krisztus által a ti javatokra. 19A Lelket ne oltsátok ki, 20a
prófétálást ne vessétek meg, 21de mindent vizsgáljatok meg: a jót
tartsátok meg, 22a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok!
23A békesség Istene szenteljen meg
titeket teljesen, és őrizze meg a ti lelketeket, elméteket és testeteket teljes
épségben, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. 24Hű az,
aki elhív erre titeket; és ő meg is cselekszi azt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése