A magyarországi Református Egyház szervezete és törvényei
Az egyház szervezeti alapegysége az egyházközség, vagy a köznapi használatban: a gyülekezet. A Magyarországi Református Egyház mintegy 1200 egyházközségből épül fel. Az egyház gyülekezetközpontúsága mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy az egyház több egyházközséget összefogó szervezeteinek tisztségviselőit az egyházközségek presbitériuma választja meg.
Mindnyájunkban felmerülhet a kérdés, vajon miért nevezik egyházunkat „magyarországinak“ és nem magyarnak?
Ennek van egy elvi és egy történeti körülményekből következő indoka.
Az elvi indok az, hogy az egyház nem nemzetekhez kötött szervezet (jóllehet az ortodox egyházak nemzeti szervezetekké váltak), hanem minden keresztyén egyház az egy, egyetemes anyaszentegyház része, amint azt az Apostoli Hitvallásban valljuk. Ezt az egyházalkotmánynak nevezett 1994. évi II. törvényünk 1. §-a így mondja ki:
„A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus Egyetemes Anyaszentegyházának része, a Magyarország területén lévő református egyházközségekből épül fel.“
Ennek tehát nemcsak magyar állampolgárok lehetnek tagjai, hanem mindazok a reformátusok, akik Magyarországon élnek, de más ország állampolgárai. Ma ez még Magyarországon viszonylag kis számban fordul elő, de a következő években – részben a szomszéd országokból áttelepülők és a globalizáció révén – gyakrabban elő fog fordulni, akár úgy, hogy önálló gyülekezetekbe is tömörülnek. Némileg ilyen a budapesti Németajkú Református Egyházközség vagy a Szlovák Evangélikus Egyházközösség.
Ha a történeti indokait megismerjük, akkor világosabbá válik az elvi indok is.
A Magyarországi Református Egyház, mint egységes szervezet, viszonylag nem nagy múltra tekinthet vissza. Tulajdonképpen ebben a formában csak 1881-ben alakult meg, addig az egyházkerületek ugyan időnként együttműködtek, de egységes szervezet, egységes törvényhozás nem volt. Már ennek az egységes egyháznak is voltak nem magyar nyelvű, bár magyar állampolgárságú egyháztagokból álló gyülekezetei, mint pl. a reformáció kezdetén létrejött horvát nyelvű – ma is élő – egyházközségek.
Még inkább így lett ez a tragikus trianoni békeszerződés után. Az 188l-ben öt egyházkerületből: a dunántúliból, a dunamellékiből, a tiszáninneniből, a tiszántúliból és az erdélyiből alakult egységes egyházszervezetet az új határok szétdarabolták. Magyarországon maradt négy megcsonkított egyházkerület: a Dunán-túli, a Duna-melléki, a Tiszán-inneni és a Tiszán-túli. Teljesen Romániához került az Erdélyi Egyházkerület, és ide került a Tiszán-túli Egyházkerület egy része és a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület néven új egyházkerületet képezett, amely az erdélyi egyházkerülettel alkotta meg a Romániai Református Egyházat és annak zsinatát. A dunántúli, a tiszán-túli, a tiszán-inneni egyházkerület elszakított részeiből alakult meg a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, melyből a politikai határmódosítások nyomán levált a Kárpátaljai Református Egyház. A duna-melléki és a tiszán-túli egyházkerület elszakított részeiből alakult meg a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház, amely a legutóbbi határváltozások nyomán osztódott Szerbiai, illetve Horvátországi Református Egyházra. Az elszakított területeken már óhatatlanul kialakultak nemcsak magyar nyelvű gyülekezetek, hanem pl. Szlovákiában sok szlovák nyelvű gyülekezet is van, sőt, szlovák nyelvű egyházmegyék is. Amint említettük, így van – történelmileg kialakult – horvát nyelvű gyülekezet is.
Ugyanakkor – a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban tapasztalt nehézségeket is látva – megjelent az igény magyar nyelvű egyházakra. Ezért következett be szakadás a legkisebb szomszédos református egyházban, a horvátországiban, de ezt mondja ki törvényben a kárpátaljai egyház is (ti. hogy csak magyarok lehetnek az egyház tagjai), és lényegében ezt gyakorolja a Romániai Református Egyház is. Hogy ez helyes-e, azon el lehet gondolkozni annak ismeretében is, hogy Bethlen Gábor fordíttatta le a Bibliát, Lórántffy Zsuzsanna pedig a Heidelbergi Kátét román nyelvre. A határok elválasztó szerepének csökkenésével ezek a kérdések mindinkább felvetődnek. Ennek egy lehetséges megoldása a Magyarországi Református Egyház Zsinatának az a döntése, amely az 1967. évi I. törvényt a következőkkel egészíti ki: (1. §. (2) és (3) bek.)
„A Magyarországi Református Egyház tagjának tekinti a világ bármely részén élő, magát magyar reformátusnak valló és ezt kinyilvánító egyháztagot.
Egyháztagsági jogait és kötelességeit mindenki az állandó lakhelye szerint szervezett, önálló működésű autonóm egyház szervezetében gyakorolja (…)“
Az előzőekben már említést nyert két szervezeti forma neve: egyházkerület és egyházmegye.
Több egyházközség az egyházi kormányzás és igazgatás céljából felsőbb hatósággá egyesülése az egyházmegye.
Magyarországon ma 27 egyházmegye működik (l. 1. sz. melléklet). Az egyházmegyék mintegy 30-90 egyházközséget tömörítenek. Ez a terület nagyságától, a bele tartozó egyházközségek létszámától, bizonyos mértékig a történelmi hagyományoktól függ.
Több egyházmegyének az egyházi hagyományozás és igazgatás céljából felsőbb hatósággá egyesülése az egyházkerület. Az egyházkerületbe 6-8 egyházmegye tartozik (l. l. sz. melléklet).
Végül pedig a Magyarországi Református Egyház Zsinata – a Magyarországi Református Egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete.
Lássuk most már, kik alkotják ezeket a szervezeteket, és hogyan érvényesül az, hogy ennek tagjait a gyülekezetek presbitériumai választják.
Az egyházközségek belső szervezetéről és tevékenységéről részletesen majd a 2. fejezetben szólunk. Itt most csak annyit, hogy az egyházközség tagjai presbitereket választanak. A presbiterek választják az egyházmegye, az egyházkerület tisztségviselőit és a Zsinat tagjait.
Az egyházmegye
Az egyházmegye a legfőbb szerve az egyházmegyei közgyűlés. Ennek tagjai az ún. kebelbeli gyülekezetek lelkészei és gondnokai, valamint a választott tisztségviselők, úgymint
Az esperes és a gondnok – mint az egyházmegye elnöksége – képviseli az egyházmegyét.
Az egyházmegyei közgyűlés további tagjai az egyházmegye területén működő iskolák, felsőoktatási intézmények, szeretetszolgálati intézmények egy-egy tagja.
Az egyházmegye missziói, tanulmányi, gazdasági, diakóniai, iskolai és vallásoktatási (ha kell), egyéb bizottságot alakíthat. Az egyházmegyének joga van az egyházi törvényekben megszabott keretek között, azokkal nem ellentétes szabályrendeleteket hozni.
Az egyházközségek presbitériumai szinte kizárólag az egyházmegyékkel vannak közvetlen kapcsolatban. Ez érthető is, hiszen az egyházmegye megfelelő szervezetei hatáskörébe tartozik
Az egyházmegyei közgyűlés fontos feladata a jelöltállítás egyházmegyei, egyházkerületi tisztségekre és a zsinati tagokra, akikről majd az egyházközségek presbitériuma dönt titkos szavazással. Az egyházmegye szervezeti felépítését a 2. a. sz. melléklet tartalmazza.
Az egyházkerület
Az egyházkerület szervezeti összetétele nagyon hasonló az egyházmegyeihez. Így az önkormányzati, felügyeleti és igazgatási feladatait a következő szervezetek, tisztségviselők teljesítik:
Az egyházkerület hatáskörébe tartozó legfontosabb ügyek:
Amint ezt az egyházmegyéknél is láttuk, az egyházkerületi közgyűlések közötti időben az egyházkerületi tanácsa intézi az ügyeket. Az egyházkerületet a püspöki és a főgondnok képviseli. (Az egyházkerület szervezeti felépítését a 2. b. melléklet tartalmazza.)
A Zsinat
Amint azt már láttuk, a Zsinat a Magyarországi Református Egyház törvényhozó és legfőbb intézkedő testülete. Ebben a hatáskörében
A Zsinatnak 100 tagja van. Közülük 20-an tisztségüknél fogva tagok: a négy püspök, a négy főgondnok, a négy-négy egyházkerületi lelkészi, illetve presbiteri főjegyző, a tábori püspök, a zsinati tanácsos, a zsinati jogtanácsos és az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke. A 80 választott tagból 24-et a dunamelléki, 12-öt a dunántúli, 12-öt a tiszáninneni, 26-ot a tiszántúli egyházkerületből választanak. A tanintézetekből 1-1, a szeretet- és egészségügyi intézetekből csak a dunamelléki és a tiszántúli egyházkerületekben 1-1 főt választanak.
A Zsinat a törvénybe nem tartozó feladatok teljesítésére Zsinati Tanácsot választ. A Zsinat a tanácskozási ügyek előkészítésére szakbizottságokat alakít.
A Magyarországi Református Egyház képviseletére a Zsinat lelkészi és presbiteri elnöke jogosult, akiket a Zsinat a püspökök, illetve a főgondnokok közül választ.
A Zsinat szervezeti összetételét a 2. c. melléklet tartalmazza.
A Magyarországi Református Egyház törvényeinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.
Megbeszélésre ajánlott kérdések:
1. A képzésben résztvevők egyházközsége melyik egyházmegyébe tartozik? Ki annak esperese, illetve gondnoka?
2. A képzésben résztvevők egyházmegyéje melyik egyházkerületbe tartozik? Ki annak a püspöke, illetve a főgondnoka?
3. Ki a Zsinat lelkészi, illetve presbiteri elnöke?
4. „Nemzeti“ egyházakat tart-e helyesnek, vagyis amelyben egy nemzetiségűek vannak, vagy országos egyházakat, amelyben több nyelvű gyülekezetek vannak? Vizsgálja meg teológiai és gyakorlati szempontok szerint, és indokolja véleményét!
5. Szükségesnek látja-e, hogy négyszintű egyházszervezet legyen? Melyek a jelenlegi szervezet előnyei és hátrányai? Milyen más megoldás jöhetne szóba?
6. Szükséges-e ennyi különféle tisztség egyházunkban, figyelemmel arra, hogy nem egyszer egy ember többféle tisztséget visel, és túl van terhelve, mások pedig esetleg csak formai okokból (pl. hogy legyen minden egyházközség, egyházmegye, egyházkerület képviselve egy-egy bizottságban) tisztségviselők, de munkát nem, vagy alig végeznek.?
Ajánlott segédletek:
A Magyarországi Református Egyház falitérképe,
A Kárpát-medencei Református Egyházak falitérképe,
A Magyarországi Református Egyház törvényeinek gyűjteménye
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése